Böjt a rák megelőzésében és terápiájában: kiábrándító eredmények kapcsolódnak a módszertanilag gyenge vizsgálatokhoz

A részleges vagy szakaszos böjt néhány vallásban (nagyböjt, Saum/Sawn صَوم vagy Taanit) hagyományos gyakorlat. Gyakran rövid életű, és kizárja a betegeket, a kisgyermekeket és a terhes nőket. Az elmúlt években számos média számolt be az éhezés lehetséges hatásairól a megelőzésben vagy a rák alternatív terápiájaként. Különbség van azonban a főként az állatokon végzett koplalás ezen tanulmányainak alacsony szintű tudományos bizonyítéka és a média terjedése között (az interneten, rádióban, riportokban, általános közmunkákban ...).

A böjtöt elsősorban a higiénia és a természetgyógyászat gondolatáramai hordozták. A felhozott fő érvek az, hogy a böjt kúraszerűen „megtisztulna a méreganyagok és a rossz zsírok eltávolításán keresztül”. Ez az élelmiszer-korlátozás elősegíti a test nyugalmát és emésztési funkcióit. Ennek a gyakorlatnak van egy spirituális dimenziója is, például a böjt oldalain olvastam, hogy „visszanyeri az ember erejét, vitalitását és tudatának tisztaságát”.

Az éhgyomorra és a kalória-korlátozó étrendre vonatkozóan nincs konszenzusos jogi vagy tudományos meghatározás. Ezek az étrendi korlátozások önkéntesek a megelőzés vagy a gyógyítás céljából. Vannak vallási vagy politikai okokból böjtölő időszakok (itt nem foglalkozunk vele). Emlékeztetőül: a böjtöt elismert egészségügyi szakemberrel (dietetikus, táplálkozási szakember) kell végrehajtani, ez nem ártalmatlan étkezési gyakorlat. A MILIVUDES figyelmeztet az álterapeuták vagy a táplálkozással foglalkozó álszakértők (főleg az interneten) kínált éhomi kúrákra: https://www.derives-sectes.gouv.fr/quest-ce-quune-d%C3%A9rive-sectaire/o%C3%B9-la-d%C3%A9celer/les-d%C3%A9rives- szektások az egészség területén% C3% A9/que-0

Néhány példa az éhezési gyakorlatokra

A koplalást néhány órától néhány napig tartó időszakként határozhatnánk meg, amikor szilárd étel nem kerül elfogyasztásra (egyesek akár a folyékony ételek, beleértve a vizet is, megszüntetik, ezt teljes böjtnek nevezzük). A részleges koplalás nagyon alacsony kalóriabevitelnek felel meg (300 kcal/d), gyakran gyógyteákból, húslevesekből, gyümölcsléből vagy nyers gyümölcsből. Ez a gyors lehet folytatta vagy időszakos és az étrend fokozatos módosításának előkészítési fázisa megelőzi vagy sem.

Az időszakos böjt az étkezési és az éhezési fázisok váltakozása. Ennek a gyakorlatnak különböző változatai léteznek:

Böjt napjai váltakozó normális fogyasztási napokkal. Például az 5: 2 arányú diéta abból áll, hogy 5 napig normálisan étkezik, és felváltva 2 napos diétával (ahol a nők esetében legfeljebb 500 kcal, a férfiaknál 600 kcal kerül be) levesekből, húslevesekből, salátákból és vízből.
Böjt időszakok alatt bizonyos ütemezett órák napja. Például csak reggel 8 és 15 óra között egyél.
A ketogén étrend egy normál kalóriabevitelű, de nagyon korlátozott szénhidrátbevitellel rendelkező étrend (National Food Cancer Research Network) 34 állatkísérletet talált az intermittáló koplalás és/vagy az ismételt koplalás állati karcinogenezisre gyakorolt hatásairól.

Időszakos éhgyomorra 15 vizsgálat mutatott kedvező hatásokat, például csökkent daganatnövekedést vagy megnövekedett túlélést.
A nem ismétlődő éhgyomorra csak egy vizsgálat mutatott kedvező hatást, 12 másik nem javasol hatást vagy káros hatást.

Nincsenek humán klinikai vagy epidemiológiai vizsgálatok fiataloknál az elsődleges rákmegelőzésről (még mielőtt rákot kapna). Az éhezéssel kapcsolatos humán vizsgálatok többsége a fogyásra koncentrál.

Összegzésként elmondható, hogy nincs elegendő bizonyíték az éhezés jótékony vagy káros hatásának felismerésére az emberekben a rák megelőzésében. Hasonlóképpen, a NACRe hálózat szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy „Az éhomi és a korlátozó étrendre vonatkozó összes tudományos adat, amely számos állatkísérletből, valamint a jelenleg rendelkezésre álló néhány epidemiológiai és klinikai vizsgálatból származik, nem bizonyítja (előnyös vagy káros) hatását az emberben az elsődleges megelőzésben vagy betegség alatt„

Az állatkísérletek határai

Az állatkísérletek eredményeit nem lehet közvetlenül extrapolálni az emberekre, mert az állatok sok ponton különböznek az embertől: anatómia, fiziológia, anyagcsere, etetési módszer stb. Az állatkísérletek mindegyikében rágcsálók voltak, kivéve egyet főemlősökön. Ezekben az állatokban rákot okozott daganatok átültetése vagy daganatos sejtek injektálása vagy rák vegyszerekkel történő kiváltása. A nem éheztetett állatok összehasonlító csoportjában gyakran ad libitum táplálék állt rendelkezésre, ami túlteljes tápláléknak felelt meg. A kontrollcsoport étrendje ezért nem volt optimális, ami túlbecsülheti a böjt kedvező hatását.

A daganatos betegek éheztetésével kapcsolatos nagy klinikai vizsgálatok felállításának nehézségei ennek a szigorú rendnek való megfelelés, a toborzás nehézségei és a teljes éhomi alkalmazás, amelynek terápiás hatása nincs ismert a beteg számára.

A BMC Cancer nemrég megjelent publikációja (Caccialanza 2018) kiemeli az éhgyomor kockázatát a rákos betegek számára: alultápláltság és szarkopénia (izomsorvadás). A szerzők emelik ki a téves információ a "rákellenes" élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők körül a "rák gyógyítására". Felidézik, hogy a védőhatásokat csak állat- és sejtvizsgálatok során figyelték meg.

A szarkopénia az öregedéssel összefüggő patológia, amelyet az izomtömeg, az izomerő és a teljesítmény fokozatos csökkenése jellemez

Kísérleti klinikai tanulmány a kemoterápia alatti koplalásról

Azzal, hogy meglátogattam a ClinicalTrials.gov amerikai webhelyét, amely felsorolja a klinikai vizsgálatokat a világon, beírva a "koplalás" és a "rák" kifejezéseket, 10 klinikai vizsgálatra bukkantam, köztük 5 toborzásban, 3 befejezett vagy megszakított és 2 nélkül. információ. A 3 befejezett klinikai vizsgálat közül kettőt idő előtt befejeztek az eredmények elemzése nélkül. Csak egy berlini klinikai vizsgálat eredményezett tudományos publikációt.

Ennek a kísérleti tanulmánynak az volt a célja, hogy lássa, javulhat-e a koplalás életminőség és jólét emlő- vagy petefészekrákban szenvedő betegek kemoterápia során. Ebben a tanulmányban Bauersfeld et al. 2018-ban 34 beteget vontak be és véletlenszerűen osztottak be egy átmeneti tervbe egy éhomi csoportba (350 kcal/d diéta víz, tea és zöldséglé alapján) és egy diétás normál kalóriatartalmú csoportba (mediterrán étrend). A keresztirányú randomizálás akkor következik be, amikor a résztvevők különböző kezelések sorozatát kapják (például koplalás a kemoterápia első 3 ciklusának első szakaszában és a kontroll étrend a második szakaszban). Az éhezési periódus a kemoterápia előtt 36 órával kezdődött és a kemoterápia után 24 órával ért véget. 4-6 kemoterápiás ciklus ment végbe. Az étrend megváltoztatása a terápia 3. ciklusának végén történt (változás a diagram 1. és 2. periódusán). A jólét szintjét standardizált kérdőívekkel értékelték, hogy pontszámot kapjanak.

Az „A” csoportban (aki a szokásos étrendet gyorsan, gyorsan végezte) az éhezés jótékony hatással volt az életminőségre és a kemoterápia alatti fáradtságra (az életminőségi pontszámokban jelentős különbség volt a koplalás és a normál periódus között). Ezt a jelentős hatást azonban nem találták a "B" csoportban (mediterrán étrend, majd böjt).

Vigyázzunk azonban, hogy ez továbbra is kísérleti tanulmány, sok korlátozással: a kis mintanagyság, a kereszttervezési torzítások és az a tény, hogy Németországban (a tanulmány helyén) a böjt jó képet mutat. A vizsgálat résztvevői hajlamosabbak lehetnek az éhezésre, ezáltal nem specifikus hatást váltanak ki. És nem egyetlen vizsgálattal mutatjuk be meggyőző hatását az egészségre.

Sok kérdés megválaszolatlan marad:

Végezetül: a tudományos bizonyítékok szintje rendkívül alacsony végső soron az éhezés rákra gyakorolt lehetséges megelőző vagy terápiás hatásairól. Ez a bizonyíték elsősorban olyan sejt- vagy állatmodellek vizsgálatán alapul, amelyek nem közvetlenül extrapolálhatók az emberre. A böjtöt nem tartalmazzák a WCRF (World Cancer Research Fund International) vagy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlásai. A National Cancer Institute INCa és a National Food Cancer Research Network (NACRe) szintén nem javasolja ezt a gyakorlatot, mivel nincs elegendő bizonyíték (főleg emberen végzett vizsgálatok) a hatás kimutatására. Az INCa szintén óva int ettől a gyakorlattól egészségügyi szakember nélkül "Daganatos betegeknél a klinikai vizsgálatok során megfigyelt súly- és izomtömeg-csökkenés az alultápláltság és a szarkopénia súlyosbodásának kockázatára utal, ami a kezelés során felismert két rossz prognosztikai tényező."

Az Európai Klinikai Táplálkozási és Anyagcsere Társaság szintén nem javasolja a kalória-korlátozást az alultápláltsággal küzdő vagy alultáplált betegeknél (Arends 2017). Sok kérdés még tisztázandó:

Meddig kell alkalmazni a böjtöt, hogy előnyös legyen? Milyen gyakran ?
Biztonságosak-e ezek a gyakorlatok mindenki számára, veszélyeztetett személyek számára?
Fennáll-e a kockázat, hogy negatívan befolyásolják a család tagjait? Például, hogy a gyerekek látják szüleiket böjtölni és kihagyni az étkezéseket. Melyek a fejlesztési hatások ?
Mi az optimális kalóriaszint ?
Milyen hosszú távú hatásai vannak az időszakos böjtnek ?

Méregtelenítő diéták ?

A növényekkel vagy növényi kivonatokkal kapcsolatos "méregtelenítő hatásokra" vonatkozóan számos egészségügyi állítást nyújtottak be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság EFSA-jához. Mindezeket az állításokat jellegtelen hatások, az ok-okozati összefüggés hiánya, a tudományos adatok hiánya miatt utasították el, különös tekintettel az emberre.

Klein áttekintése (2014) rámutat a módszertani gyengeségre (nincsenek randomizált kontrollált vizsgálatok) és a méregtelenítő diétákkal kapcsolatos vizsgálatokban résztvevők alacsony számára is.

A szervezet a tejsav izzadásával, a CO2 légzésével és a toxinok vese szűrésével (ammónia, károsodott sejtekből származó hulladék stb.) Természetesen eltávolítja a toxinokat.

Ha további híreket szeretne követni a blogon, vagy többet szeretne megtudni az élelmiszerekkel, az egészséggel és a környezettel kapcsolatos vitákról, egy kicsit hasonlóan vagy a Twitteren:
Kövesse @T_Fiolet

Bauersfeld és mtsai. A rövid távú böjt hatása az életminőségre és a kemoterápia toleranciájára emlő- és petefészekrákban szenvedő betegeknél: randomizált keresztezett kísérleti vizsgálat. BMC rák. 2018. április 27.; 18. cikk (1): 476

Klement RJ és mtsai. Az inzulin/IGF-1 rendszer étrendi és farmakológiai módosítása: a teljes repertoár kiaknázása rák ellen. Onkogenezis. 2016. február 15 .; 5: e193

Klein A.V. és Kiat H. (2014) Méregtelenítő étrendek a toxin eliminálásához és a testsúly kezeléséhez: a bizonyítékok kritikus áttekintése. J Hum Nutr Diet.doi: 10.1111/jhn.12

Arends és mtsai. ESPEN irányelvek a rákos betegek táplálkozásáról. Clin Nutr. 2017. február; 36 (1): 11-48

Longo és mtsai. Böjt: Molekuláris mechanizmusok és klinikai alkalmazások. Cell Metab. 2014. február 4.; 19 (2): 181-92.

Harvie és mtsai. 3. szimpózium: Az elhízással kapcsolatos daganatok Energiakorlátozás és az emlőrák megelőzése. Proceedings of the Nutrition Society (2012), 71., 263–275

Sumithran P, Proietto J. Ketogén diéták fogyáshoz: elveik, biztonságosságuk és hatékonyságuk áttekintése. Elhízás-kutatás és klinikai gyakorlat. 2008; 2: 1-13

ANSES - A súlycsökkentő étkezési gyakorlatokkal kapcsolatos kockázatértékelés. Kollektív szakértői jelentés. Munkacsoport „A súlycsökkentő diéták gyakorlatához kapcsolódó kockázatértékelés”. 2010. november