Az éves jelentés a számlák továbbításáról

A biztosító köteles minden évben jelentést nyújtani a fióktelep (előzetes és egészségügyi) műszaki és pénzügyi számláiról, valamint adott esetben a nyereségrészesedésről.

Az Evin-törvény 15. cikke kötelezettséget vállalt a biztosítóra, hogy minden évben nyújtson be jelentést a munkáltatónak (vagy egy hagyományos kollektív szerződés keretében a fióktelepnek) a szerződés könyveléséről, ha ez kollektív garancia felelőssége alá tartozik.
Az 1998. július 2-i 98-546. Sz. Törvény kimondja, hogy a jelentésnek világosnak és pontosnak kell lennie az egyes ellátási kategóriák módszertanának és technikai alapjainak bemutatásában, és tartalmaznia kell azok körültekintő jellegének indokolását, valamint a garantált számot. alkalmazottak.
Ezt a jelentést legkésőbb a szóban forgó pénzügyi év végét követő augusztus 31-ig meg kell küldeni (az 1990. augusztus 30-i 90-769. Rendelet 4. cikke).

Az 1990. augusztus 30-i 90-769 sz. Rendelet 3. cikke szerint a jelentésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

  • Hozzájárulások,
  • az előnyök,
  • biztosítástechnikai tartalékok,
  • pénzügyi termékek részesedése,
  • jutalékok,
  • egyéb díjak,
  • eredményekben való részvétel,
  • a viszontbiztosítás eredménye,
  • a garantált alkalmazottak száma.

Az eredménykimutatás az elemzés lényeges eleme, amely lehetővé teszi a szerződés teljes mérlegének megítélését. Ez is a szinte kizárólagos kommunikációs közeg a szerződő felek között. Ez a vállalat (vagy az előfizető), a biztosított (gyakran az alkalmazottak) és a biztosító közötti összes pénzügyi áramlásból áll egy meghatározott időszakban.

Számviteli vagy műszaki összefoglaló: a biztosítási művelet és az összes kapcsolódó esemény jövedelmezőségének tükrözése (járulékok, juttatások és céltartalékok).

Jövedelem kimutatások


Számviteli megközelítés: A biztosító minden kárigényt beszámít a pénzügyi évre, függetlenül a kár tényleges bekövetkezésének dátumától.
Példa: a 2016-os pénzügyi évre a 2016-ban kompenzált összes esetet felszámítják, függetlenül attól, hogy 2016-ban születtek-e, vagy az előző években.


Műszaki megközelítés: A biztosító az érintett évhez köthető kártérítéseket a bekövetkezés évéhez csatolja. Ez abból áll, hogy felmérik a szerződés veszteséges tapasztalatait, tudván, hogy a szerződés több éven át telt el.
Példa: a 2016-os pénzügyi évre az összes 2016-os eseményfájlt felszámoljuk, az elszámolási évtől függetlenül.

Rendelkezések

számlák

Matematikai/technikai rendelkezések


Megengedik, hogy elegendő forrást különítsenek el annak biztosítására, hogy a biztosító a lejáratukig kifizesse az ellátásokat.


Jogi kötelezettség: Az Evin-törvény, 1989. december 31-i 89-1009, valamint 1990. 08. 30. és 1996. 03. 28-i végrehajtási rendeletei.


A BCAC által az akkori négy legnagyobb francia biztosítótársaság (AGF, AXA, GAN és UAP) portfólióján 1993-ban elvégzett tanulmány alapján készített táblázatok

  • A fogyatékosság fenntartására vonatkozó törvény
  • A cselekvőképtelenségből az rokkantságba való átmenet törvénye
  • A fogyatékosság fenntartására vonatkozó törvény

Ezeket a törvényeket az 1996. március 28-i rendelet hagyta jóvá.

A nyugdíjreformról (a törvényes nyugdíjkorhatár 62 vagy 67 évre történő elhalasztása) a nyugdíjak reformjáról szóló, 2010. október 11-i 2010/1330. Sz. Törvény, a törvényes nyugdíjkorhatár elhalasztása 62 vagy 67 évre figyelemmel módosultak.

Ezeket a törvényeket a 2010. október 24-i, a Hivatalos Lapban 2010. december 31-én közzétett rendelettel hagyták jóvá.


Alapelv: Bármely biztosítási szervezet rendelkezik az időszakos szolgáltatások finanszírozásának kötelezettsége annak érdekében, hogy az alapszolgáltatást és annak átértékelését a szerződésben előírt garancia végéig és általában legkésőbb:

  • amíg 26 év az oktatási nyugdíjra,
  • amíg 62 éves rokkantsági nyugdíjra,
  • amíg 65 év az 1. kategóriájú rokkantsági nyugdíjra (ha a kedvezményezett úgy kívánja),
  • amíg 67 éves napidíjakra,
  • élet a házastárs nyugdíja (ha az egész életen át tartó házastárs nyugdíja).

A biztosító ezen kötelezettsége (az Evin-törvény 7. cikke) a következőket foglalja magában:

  • Matematikai és/vagy technikai tartalék a fizetett követelésekre, amelyek várható időtartama meghaladja a számítási gyakorlatot

Ez a rendelkezés tehát lehetővé teszi a biztosító számára, hogy teljesítse a kötvénytulajdonosokkal szemben vállalt kötelezettségeit, vagyis azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a folyó éven túl fizetnie kell. Céltartalékot képeznek mind az alapgarancia, mind a megszerzett átértékelés tekintetében.

Tartalék károk fedezésére (PSAP)


Figyelembe veszi:

  • egyrészt a 12/31-től ismert, de ki nem fizetett követelések;
  • másrészt a bekövetkezett, de a biztosítónál még be nem jelentett károk.

Tartozások a fizetendő károkról elengedhetetlenek, mert lehetővé teszik a telekterv elkészítését a véget érő pénzügyi év 12/31-én:

Halálban: 12/25/N napon bekövetkező kárigény bejelenthető (vagy sem), de biztosan nem fizethető ki 12/31/N előtt. Betegállományban, franchise elv mellett ez annál is inkább igaz.

Különösen nem működik, A PSAP-k lehetővé teszik, hogy indoklás nélkül ne minimalizálják az elmúlt pénzügyi év terhelési arányát.

Utólag a biztosító képes lesz finomítani a PSAP szintjét, hogy az bekerüljön az utolsó esetbe.

Tartalékok ismeretlen követelésekhez (PSI)


Rögzítettek. Figyelembe veszik:

  • vagy a szerződéssel kapcsolatos követelések bevallásának mértéke (az előzményektől és a nagyságtól függően)
  • vagy a biztosítóval kapcsolatos általános kockázati tapasztalatok.

Az is lehetséges, hogy a tartalékot úgy kalibrálják, hogy az átlagos pénzügyi terhelési arányt (S/P) betartsák ebben az utolsó pénzügyi évben.

Ezt a céltartalékot az előző évekre vonatkozó statisztikai elemek alapján számítják ki.

Nyereségmegosztó számla


Szerződés vagy szerződések összessége adhat okot az eredmények megosztása biztosító és biztosító között; ebben az esetben nyereségmegosztó számlát hoznak létre.


Az eredménykimutatás egyenlege lehet pozitív vagy negatív.


Ha negatív, a biztosító biztosítja a veszteség átvitelét.


Ha pozitív, akkor kiegyenlítési tartalék, levonható vagy sem, vagy nyereségrészesedési céltartalék képezhető az eredmény egy részének hozzárendelésével.


A kiegyenlítési tartalék különböző neveket vehet fel a szerződésekben: stabilitási tartalék, általános tartalék stb.